HTML

rea meneh

dolgok

Friss topikok

  • Yamashita: gáspárbéjja,Rá Dios, kötözködő! Azt ajánlom tanulmányozzátok Kiszely István professzor,Akadémikus ... (2009.06.30. 23:42) Szlovákot a magyar tengerbe!
  • Stay_TRUE: @Eritreai: De valamikor el kell kezdeni, és eljött az idő, ha nem akarunk polgárháborút!! Egyébké... (2009.06.11. 16:37) Ki tehet a Jobbikról?

Linkblog

Utálja az EP-listavezetőt? Húzza ki!

2009.06.06. 18:32 reameneh

Nem bírja a listavezetőt, de a tizenhatodikra szívesen szavazna? Esetleg még kedveli is a fő jelöltet, de a pártjára képtelen lenne voksolni? Vagy több pártban is talál szimpatikus figurát?

Nos, önnek pechje van.

Már, ha ön magyar állampolgár.

Magyarországon ugyanis az európai parlamenti választáson (nem mellesleg az országgyűlésin is) csak zárt listákra lehet voksolni. Vagyis a párt - tehát lényegében a pártvezető(k) - eldönti(k), milyen sorrendben szerepeljenek a jelöltek a listán, aztán kész: lehet szavazni!

Az meg, hogy miért ez a sorrend - adott esetben titkos háttéralkuk, feltérképezhetetlen politikai, gazdasági, esetleg haveri, szerelmi viszonyok miatt, vagyis lényegében: csak! -, az nem az ön dolga. Tessék szépen megelégedni annyival, hogy a főnök ezt sokkal jobban tudja!

Hogy a demokrácia ezzel jár? Az mindenesetre tény, hogy a mostani EP-választáson a magyarhoz nagyon hasonló rendszert alkalmaznak Nagy-Britanniában, Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában, Németországban, Görögországban, Romániában és Észtországban (ez utóbbiban egyébként - Európában egyedül - interneten is lehet szavazni.)

Ez eddig összesen kilenc ország. A 27 EU-tagállam egyharmada.

De akkor mi van máshol?

Például preferenciális voksolás. Vagyis a választó nem csak azt döntheti el, melyik pártra szavaz, hanem kiválaszthatja kedvenc jelöltjét is.

A magyarországi sajtóig - úgy tűnik - eddig nagyjából az jutott el, hogy Szlovákiában valami ilyesmi van. Ez stimmel is: a szlovák állampolgár tényleg bekarikázhat egy vagy két jelölthöz tartozó számot kedvenc pártlistáján. Ha valaki az adott pártra szavazók 10 százalékánál nyerő, és pártja bekerül az EP-be, képviselő lesz, függetlenül attól, hányadik helyen állt a listán.

Hasonló rendszer működik Csehországban, Cipruson, Szlovéniában, Bulgáriában és Svédországban is, csak a leadható preferenciális voksok számában (egy vagy kettő) és a listán történő előrekerüléshez szükséges szavazatarányban (5-16,7%) van eltérés.

Olyan módszer is van, amely nem kényszerít rá arra, hogy közvetlenül egy párt mellé tegyük az ikszet. (Ez ugyan a végeredményen nem sokat változtat, de sokak számára megkönnyítheti a másnap reggeli tükörbe nézést.)

Dániában, Ausztriában és Hollandiában ugyanis az ember vagy pártra, vagy jelöltre szavaz. A végén kiszámolják, hány szavazat érkezett az adott pártra és annak egyes jelöltjeire összesen. Ebből megvan, mennyi képviselői helyet kap a párt. Aztán a preferenciális voksok sorrendje alapján döntik el, melyik jelöltek kapják a helyeket.

A belga rendszer a nyelvi és regionális felosztás miatt kicsit bonyolultabb, a preferenciális szavazás viszont lényegében ugyanolyan, mint a dánoknál.

Finnországban csak jelöltre szavaznak. Itt tehát

nem előzetes alku,

hanem az egyes jelöltekre leadott szavazatok száma határozza meg, ki hányadik a pártlistán. A lengyelek szintén csak jelöltre szavaznak, ez azonban a pártra leadott voksnak is számít. A párt által összeállított listán viszont így is előre lehet lépni.

Írországban, Észak-Írországban és Máltán a névsorba szedett jelöltek közül a polgár kiválaszt egyet, majd sorszámokkal jelzi, hogy - ha kedvence már elérte a mandátumhoz szükséges szavazatszámot - kit szeretne másod- harmad- stb.-sorban képviselőnek. Az ezt követő számolás kicsit macerás, de a rendszer minimalizálja az elveszett szavazatok számát, és az egyes jelöltek irányában érzett szimpátia alapján osztja ki a helyeket.

Az olasz szavazólapon a pártok neve mellett három vonal van. A voksoló ide írhatja a pártlistáról három favoritja nevét. Persze ehhez az is kell, hogy megjegyezze ezeket a szavazóhelyiségben kifüggesztett tábláról. Litvániában a szavazó előbb beikszeli kedvenc pártját, majd a lap alján lévő rubrikákba beírhatja - nem muszáj - akár öt szimpatikus jelölt sorszámát is.

Jó, nem?

És akkor még nem beszéltünk Luxemburgról, ahol mindenkinek hat darab szavazata van. Ezeket aztán úgy osztja szét a jelöltekre, ahogy akarja. Vagyis akár hat különböző pártból is megjelölhet neveket, vagy kettőt innen, hármat onnan stb. Persze a hatos szám nem véletlen, Luxemburgnak pont ennyi EP-képviselője van. (Huszonkettőig - ennyi van Magyarországnak - kétségtelenül nehezebb elszámolni.)

Akkor most jönnek a celebek?

Az is lehet, hiszen egy-egy már jól ismert jelöltnek könnyebb lehet begyűjteni a preferenciális voksok jelentős részét. Egyes harsány és rémisztően ciki politikusok is bizton számíthatnak szubkulturális közegük voksaira, miközben a csendesebb, munkásabb figurák pluszvoks nélkül maradhatnak.

Mielőtt továbbmennénk, azért tegyük hozzá, hogy

a zárt listás rendszer sem zárja ki hülyék indítását.

Viszont az ilyen hülyék képviselői helyéről valójában nem a jónép, hanem a pártvezetés határoz. Ez pedig mindenképpen sokkal kevésbé demokratikus, mint a preferenciális szisztémák bármelyike.

A tapasztalat amúgy is azt mutatja, hogy a sajtó által a listaállítás során megénekelt fotómodellek, valóságsósztárok és társaik nagy többsége - preferenciális voks ide, vagy oda - nem jut be a parlamentbe. Ha meg a népnek például egy-egy politikus jó adottságúnak vélt lánya kell, megválaszthatják preferenciális rendszer nélkül is.

De mi legyen azokkal a rendkívül idegesítő politikusokkal,

akik bizonyos körökben mégis népszerűek?

A legmenőbb választási rendszer, a lettországi erre is választ ad. Itt az ember először is eldobja a számára érdektelen vagy nem szimpatikus pártok listáit, majd a legkevésbé rossz párt cetlijén megjelöli a jófejeket, és áthúzza azokat, akiket utál. A közömbösekkel nem csinál semmit.

A végén összeszámolják, hány szavazatot kapott az adott jelölt listája, ehhez hozzáadják a jelöltre leadott pluszszavazatokat, és levonják belőle a negatív voksokat. Az így szerzett pontok számán múlik, bejut-e vagy sem.

Nem szükséges részletesebben kifejteni, a kínos arcok legalább annyi negatív szavazatot fognak kapni, mint pozitívat. A rendszer kifinomult humora leginkább abban nyilvánul meg, hogy kedvenc pártunk listájáról kell kiválasztanunk az ellenszenveseket. A sokmínuszos figuráknak így nem nagyon marad más lehetőségük, mint a mély elgondolkodás.

Amellett, hogy demokratikusabb,

a preferenciális rendszer előnyei

közé tartozik, hogy megmozgatja a pártokat, könnyebben kaphatnak szót a háttérbe szorított irányzatok, az új arcok, az esetleg új típusú mozgósító eszközökkel próbálkozó fiatalok.

Bár nem igaz, hogy a mostani rendszerben csak a pártvezető-benyalatossági index, valamint például riválisfélreállítási, káderparkoltatási szempontok számítanak, azért ezek sem tűnnek mellékesnek.

Valamelyik - bármelyik - preferenciális rendszer bevezetése a mostaninál nagyobb esélyt adna arra, hogy sokkal kevésbé az előbb soroltak, és sokkal inkább a szavazókkal való kapcsolattartás, a munkavégzés minősége, a  szavazói szimpátia legyen a mérvadó a helyek kiosztásánál.

Ja, és onnantól kezdve nekünk is egy kifogással kevesebb.

Szólj hozzá! · 2 trackback

A bejegyzés trackback címe:

http://reameneh.blog.hu/api/trackback/id/tr511167793

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Reakció - polgári underground 2009.06.07. 11:34:52

Az EP-választás legjobb videoklipje  A szlovákiai EP-választásról szóló információk keresgélése közben akadtam rá három fiatal MKP-s képviselő, Bara Zoltán, Keszegh Béla és Cúth Csaba választási videójára. A 31 másodperces, low budget klip nálam simá…

Pingback: Márkó Laci blogja » Blog archívum » Választások 2009/4 2009.06.07. 09:40:45

[...]a nekem nem tetszőtt kihőzhatnám, de úgy, hogy annak látszatja legyen, mint pl. Szlovákiában, ahol nem zárt listás szavazás van, mint Romániában vagy[...]

Trackback: Sárdobáló 2009.06.07. 09:25:13

Le a kampánycsenddel!Magyarországon húsz éve létezik a versengő pártok demokráciája. Ezóta van hatályban a kampánycsend intézménye is. Ez  most szombat nulla órától lép életbe,  nem lehet kampányolni, hirdetni, a választókat befolyásolni. Szeren…

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.